Napjaink reklámjainak története főként a nyomtatás, ezen belül is az újságok elterjedésével kezdődött. A 17. századi szövegek pontosan megnevezték a terméket, majd röviden leírták az értékesíteni kívánt produktum jellemzőit.
A megkerülhetetlen sokszorosítás
Ahhoz, hogy egyáltalán beszélhessünk reklámról, el kellett, hogy terjedjen a nyomtatás tudománya. Ha az embernek homályosak is az emlékei a gimnáziumi történelemórákról, Johannes Gutenberg neve bizonyára ismerősen cseng. Az ő nevéhez köthető ugyebár a könyvnyomtatás, azt viszont már biztosan kevesen tudják, hogy a német feltaláló valójában marketingeszközként tekintett az egészre. 1483-ban minél szélesebb körben akarta terjeszteni a hirdetéseket, hiszen a nyomtatás elterjedésével ugyanaz a szöveg – az akkori marketing szövegírás terméke – sok emberhez eljuthatott, és természetesen meg is maradt.
Hozzátartozik a reklám történetéhez, hogy ekkoriban többen voltak az analfabéták, mint az írástudók. Így aztán a szóban történő üzengetés, ezzel együtt a szájhagyomány után zajló reklámozás hatásosabb marketingeszköz volt, mint a nyomtatott forma. Hiába indult hódító útjára a nyomtatott sajtó és a tömegmédia, ez kevesek számára volt megfogható felület.
Közbeszól az ipari forradalom
A legelső szórólapok Angliában készültek az 1400-as években, ugyanebben az országban született meg az első sajtóhirdetés is. Pontos évszám nincs róla, de az első hirdetési újság a 17. században, Franciaországban készült el. Ez még nem nevezhető tudatosan szerkesztett reklámnak, az újsághirdetésekért eleinte az újság szerkesztői feleltek. Mivel azonban nem volt gyakorlatuk, nem is sikerültek jól ezek a tartalmak.
Az ekkor tomboló ipari forradalom jelentett gyökeres változásokat a hirdetési piacon is. Elindult a tömegtermelés, a termékeiket egyre szélesebb körben népszerűsítették a kiadók. A legnagyobb előrelépés a 19. században történt, az egyre fejlettebb nyomdai technikának köszönhetően már nagyszámú megjelenés is lehetséges volt.