Az előző részünk – amit itt olvashattok – ott ért véget, hogy az ipari forradalom hatására jelentős technikai vívmányok jelentek meg. Ekkortól beszélhetünk tényleges nyomdaiparról. Lássuk, hogyan befolyásolták ezek az eszközök az akkori reklám mindennapjait!
Mindenre van megoldás
A 19. században bekövetkezett technikai fejlődésnek – és az akkori „SEO szövegíróknak” hála szinte korlátlan számban terjedhettek a sajtótermékek, ezzel a hirdetési felületek száma is arányosan emelkedett. Az analfabetizmus azonban még mindig igen nagy problémát jelentett, de mint bármi másra, erre is született egy találékony megoldás. Akkoriban még elképzelhetetlennek látszott a gondolat, hogy mindenki részesülhet az „olvasni tudás” kiváltságában. Rájöttek, hogy nem csak szövegekkel, hanem képekkel is vásárlásra lehet buzdítani az embereket. A mezzotintónak hála, a színes képek nyomtatása is lehetővé vált. Az eljárás lényege az volt, hogy egy rézmetszetbe apró lyukakat vájtak, ezekbe a mélyedésekbe került a festék. A lyukak mélysége nem volt egyenletes, értelemszerűen a mélyebb nyílásokba több festék fért, aminek köszönhetően a színek mellett már tónusok is megjelentek. Ekkor még csak négy színt tudtak előállítani, azonban az így reklámozott termékeknek óriási sikerük lett.
Az első kampány
Ha az első sikeres „reklámhadjáratot” keressük, muszáj megemlítenünk Thomas J. Barratt nevét. Ő volt az, aki akkor még egyedi módszerének köszönhetően sikerre vitte a Pears szappant. Nem keresett bonyolult összefüggéseket, inkább az egyszerűség elvét követte. Mivel az általa reklámozni kívánt szappanokat a felsőbb rétegeknek akarta eladni, megvásárolta néhány magasabb körökben divatos festmény szerzői jogát. Miután ezzel megvolt, nemes egyszerűséggel rányomtatta, hogy „Pears soap” , és rászerkesztett egy szappant vagy néhány buborékot. Módszere minden túlzás nélkül lehengerlő volt. Azt az arisztokrata családot, ahol nem Pears szappan volt a fürdőszobában, többször megszólták a szemfüles vendégek.
