Hiába vagy jó a szakmádban, ha a sajtónak szánt leveled pongyola, akkor az újságírókat  biztosan nem éred el. Mi ismerjük a másik oldalt, tudjuk, mi ragadja meg a figyelmet.

Témába vág

Öt másodperc. Legjobb esetben is ennyi idő alatt dönti el egy újságíró, hogy megnyitja-e az ügynökségek, PR-cégek, által küldött e-maileket, vagy pedig a kukába dobja azokat. A legtöbb esetben azonban már a levél tárgya alapján eldönti, foglalkozik-e a témával, vagy mentesíti írásunktól a postaládáját. Persze az sem mindegy, hogy mennyire célzott a megkeresésünk. Egy kutyatápokról szóló sajtóanyagot nagy valószínűséggel nem fog átvenni egy országos napilap, még akkor sem, ha a szövegíró kiváló munkát végez. Érdemes olyan sajtóorgánumokat megkeresni, melyeknek portfóliójába passzol a témánk, különben fölöslegesen küldtük el a levelünket (SEO szövegírás).

Kerüljük a PDF-et!

Természetesen akkor sincs még nyert ügyünk, ha a szerkesztő vagy az újságíró megnyitotta a levelünket. Fontos alapszabály: sose tegyük PDF formátumba  a közlendőnket, mert jóval nehezebb felhasználnia a dokumentumot. Bőven elég a Word, de az is jó megoldás, ha a levélbe másoljuk szöveget. A szöveg legyen rövid és lényegre törő, kerüljük a pongyola megfogalmazást és figyeljünk a helyesírásra. Ne használjuk cégünk belső nyelvezetét, igyekezzünk hétköznapi szavakat megfogalmazni. Mindezekből látszik, hogy sajtóanyagot írni közel sem egyszerű feladat, érdemes szakemberre bízni ezt a munkát.